Kastélykertek a magasból
Válogatás a Fentről.hu légifelvételeiből
Hogyan fest a keszthelyi Festetics-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, vagy a martonvásári Brunszvik-kastély parkja a magasból? A fentrol.hu oldalon elérhető Digitális Légifelvétel Archívum fotóiból készült újabb válogatás hazánk egy-egy látványos kastélykertjét mutatja be.
A Lechner Tudásközpontnak a fentrol.hu oldalon elérhető Digitális Légifelvétel Archívuma több mint 200 ezer fekete-fehér, színes és infraszínes légifelvétel böngészését és letöltését teszi lehetővé bárki számára. Az archív felvételekből készült újabb válogatás magyarországi kastélykerteket mutat be repülőgépről fényképezve. Az impozáns egykori nemesi rezidenciák körül labirintus-szerű előkertek, úgynevezett parterre-ek, árnyas arborétumok, tavak és kis szigetek rajzolódnak ki a magasból. Madártávlati nézetből különösen jól elkülönülnek a mértani pontossággal beültetett barokk kertek, vagy másnéven franciakertek, illetve a szabadabb elrendezésű tájképi kertek, vagy angolparkok.
Gróf Festetics Antal klasszicista kastélya Dégen az ország egyik legnagyobb angolparkjával büszkélkedik. A három patak találkozásánál fekvő kastélyparkban halastavat alakítottak ki, amelynek kis szigetén áll a németalföldi stílusban épült Hollandi-ház. A hazánkban egyedülálló, vörös téglából készült épületet 1891-ben emelték. Földszintjén teheneket tartottak, míg az emeleten a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné Pejacsevich Lenke számára alakítottak ki lakosztályt. A szokatlan elrendezés oka, hogy az istálló ammóniatartalmú levegőjét és a frissen fejt tehéntejet jótékony hatásúnak tartották a betegség kezelésére.
Keszthelyen a barokk stílusú Festetics-kastély 42 hektáros védett parkjában számos különleges fafajta mellett megtalálhatóak a Festetics György idejében ültetett kínai páfrányfenyők, valamint a park legidősebb fája, egy 400 éves kocsányos tölgy. A kastélypark a 19. századi állapotában, viktoriánus stílusban rekonstruálva látható.
A pompakedvelő Esterházy „Fényes” Miklós egykori fertődi rezidenciáját a magyar Versailles-ként is emlegetik. A barokk kastély és kert fénykorában olyan előkelő vendégeket fogadott, mint a nagy zeneszerző Haydn, de maga Mária Terézia is ellátogatott a birtokra.
A Tatai Angolkertet hazánk első tájképi kertjeként tartják számon, amelyet gróf Esterházy Ferenc hozatott létre a 18. század végén a Cseke-tó melletti nyári rezidenciája körül.
Fehérvárcsurgón a Károlyi-család klasszicista kastélyát egy sétautakkal, tavakkal és hidakkal kiépített 40 hektáros arborétum veszi körül.
A Károlyi-család füzérradványi birtokán a romantikus-historizáló kastély körül 1827-ben még vadaskert volt. A kastély előtt a 19-20. század fordulóján teraszos franciakertet alakítottak ki, a külső parkrészt pedig főként fenyőfélékkel telepítették be. A több mint 100 hektáros park természetvédelmi terület, egyik érdekessége a több száz éves, hatalmas Rákóczi-platán.
Gróf Grassalkovich Antal 18. században épült barokk kastélya Gödöllőn Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelye volt. Az uralkodói pár koronázási ajándékként kapták meg a birtokot.
Erzsébet királyné udvarhölgyeinek egyike volt Wenckheim Krisztina, aki a szabadkígyósi neoreneszánsz-historizáló kastélyt építtette. Az egyedüli gyermekként fiatalon árván maradt grófnő a birtokot édesapjától, gróf Wenckheim József Antaltól örökölte, akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta. A kastély előtt bukszusokból, nyesett tiszafákból franciakertet alakítottak ki, közepén szökőkutas vízmedencével, körülötte pedig a tájképi angolkert terül el. A Körös–Maros Nemzeti Park területén fekvő 23 hektáros park 1954 óta természetvédelmi terület.
A martonvásári birtok az 1700-as évek közepén került a Brunszvik család tulajdonába. Az akkor még mocsaras, puszta terület több generáció kezének munkája nyomán alakult vadregényes angolparkká. Brunszvik Antal kezdte meg a fák telepítését és a tó létrehozását. Az 1800-as évek közepén Brunszvik Teréz saját kezével ültette „hársfa köztársaságát” – a kör területen álló magas fák egy-egy kedves barát vagy családtag nevét viselték, így a Brunszvikokhoz közel álló nagy zeneszerzőre, Beethovenre is egy hársfa emlékeztetett. A 70 hektáros angolpark 1953-tól természetvédelmi terület.
Gróf Széchenyi István kedvelt otthona volt a nagycenki kastély, amelynek angolparkját ritka fás növényekkel – tulipánfával, vasfával, himalájai és kaukázusi fenyővel, kaliforniai mamutfenyővel – ültette be. A kastélyhoz vezető két és fél kilométer hosszú kettős hársfasort még 1754-ben ültette Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna.
A tiszadobi kastélyt Andrássy Gyula, az Osztrák– Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette az 1880-as évek elején. A Tisza mellett álló, romantikus stílusú, soktornyú épület a legenda szerint Erzsébet királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára épült. A kastély mögött angolkertet alakítottak ki, az épület előtt pedig nyírt bukszusokból álló, tiszafákkal övezett hímzéses parterre kert található.
A német származású grófi Lamberg család nyári rezidenciájaként, vadászkastélyaként szolgáló móri kastély parkját 1801-ben bővítették, létrehozva a tájképi kertet. A kastély hátsó homlokzatától gesztenyefasor vezetett a barokk kútházhoz, amelynek a kastéllyal szemközti oldalán az angolkertekre jellemző látványosságot, egy mesterséges kis sziklabarlangot – grottát – alakítottak ki, A cseppkövekből formázott vízesésről egy vörösmárvány díszmedencébe folyt a víz. Ennek helyén látható ma a bukfencező angyal szoborral díszített ivókút. Az egykori kútház mellett áll a hazánkban megtalálható legnagyobb francia juharfa.
Edelényben a Bódva folyó ágai alkotta szigeten épült fel a kora barokk stílusú L’Huillier-Coburg-kastély, amelynek egykor a mértani kertje mellett főként citrusfélékkel beültetett gyümölcsös terült el.
